A szlovák-magyar konfliktusok megszüntetése érdekében

Magyar és szlovák múltértelmezés Balassagyarmaton
A készülőfélben lévő szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét, tartalmát szlovák és magyar szerzők ismertetik 2009. november 12-13-án, a Közös történelem – értékekkel és konfliktusokkal című konferencián.
A konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár és a Füleki Vármúzeum, a magyarországi Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg. A kétnapos tanácskozást Stefan Sutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképző Kara dékánjának előadása nyitja meg, melynek címe: Közös, különböző, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetőségei.
A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar államiság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi változásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusaival a 19. század első felében. A második napon előadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következményeiről a dualizmus korában, a két világháború közötti magyar-szlovák kapcsolatokról és a magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hasonlóságairól 1948-1989 között.
A záró előadást Kiss Gy. Csaba, Közép-Európával foglalkozó irodalomtörténész tartja, elemezve a magyar és a szlovák történelem közép-európai összefüggéseit.
Helyszín: Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
Időpont: 2009. november 12–13.

A program

Jelentkezési lap

(forrás: www.mult-kor.hu)

Gyöngyszemek IV. avagy Ferenc testvér megmondta

Épp most akadtam rá egy felejthetetlen Gyurcsány monológ pontos szövegére (szégyen, hogy nem tudtam kívülről), amely az előző bejegyzés kommentje is lehetne éppen.
Úgy látszik 2006-ban még könnyebben duhajkodhattunk, dehát sok víz lefolyt azóta a Dunán, és most már bizony mennénk mi, még Szlovákiába is, ha lenne miből. Múltidézés Gyurcsány Ferenccel:

„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!” (Országos Érdekegyeztető Tanács, 2006. június 15.)

Húha, három év után is szinte sütnek a mester szavai! Kár, hogy a mi szépemlékű miniszterelnökünk nem tette ki az északi határainkra az előzni tilos táblát!

"Szlovákia magyar útra tért"?

Szlovákiai újságírók a napokban az ország gazdasági, politikai helyzetét a magyarországihoz találták hasonlítani, melyre a miniszterelnök, Robert Fico így reagált:

“Szlovákia néhány százalékkal jobban teljesít, mint az euróövezet, és önök mégis a magyar útról beszélnek. Ezt nem gondolhatják komolyan. Milyen magyar út? A magyar út az ország hihetetlen eladósításának az útja, amit valakinek meg kell fizetnie. Ezt az utat mi elvből elutasítjuk, mert a válságot nem szabad az emberekkel megfizettetni”

Felhívnám a figyelmet a nyilatkozat utolsó két mondatára, és arra, hogy míg mi a Bajnai-kormány keménykedéseit kell, hogy túléljük, addig Szlovákiának eurója van, nincs szüksége hatalmas külföldi kölcsönökre, és van egy miniszterelnöke, aki kimondja azt, ami az utóbbi időben egyetlen kormánypárti politikusunknak sem jutott eszébe: hogy “a válsásgot nem szabad az emberekkel megfizettetni”.

Csak nem kezdhet az ezer éves Magyarország példát venni a kis suhanc Szlovákiáról? Ugye nem?

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.