Ha lúd, hát legyen kövér, úgy látszik, elmúlt huszonegy évem blogbejegyzés-hiányát mind ma fogom bepótolni:)! Az elmúlt héten mutatták be Almási Tamás Puskás Hungary című dokumentumfilmjét, amelynek debreceni premierjén egy amerikai kultúra kurzus miatt nem lehettem jelen, viszont még aznap, a második vetítés már nem folyhatott le nélkülem. Már a körítés is nagyszerű volt, legalábbis látvány szempontjából. Ahogy beléptünk (Zsuzsa Barátnőm és én) az Apolló mozi ajtaján, a rengeteg gyülekező ember mellett az alkalmi ajándékbolt is szívmelengető látvány volt. Volt ott minden! Puskás Öcsis kulcstartó, képeslap, könyv, póló, bor és még Grosics mez is gyönyörűen hímzett Rákóczi címerrel az elején. Az persze már más kérdés, hogy egy közülünk sajnos már eltávozott nagyszerű sportember nevéből ki, és milyen mértékben csinál, csinálhat üzletet. Szégyen, nem szégyen, etikus, vagy nem etikus, én vettem ezer forintért egy kulcstartót, amiről Öcsi bácsi mosolyog rám, a hátoldalán pedig a neve, a mezszáma, és az aláírása található. Egy pár perccel érkezésünk után aztán megnyíltak a kapuk, és a tömeg lassan beáramlott a moziterembe. A feszült várakozás érezhető volt a levegőben. Bár nem volt teltház, szép számú érdeklődő, futballbolond, futballbolondot kísérő barátnő, és feleség váltott jegyet velünk együtt az előadásra. Nem hiába! Hiszen a várakozásokat (legalábbis az enyémeket) fényévekkel felülmúlta az alkotás (mégsicsak egy 21. századi magyar fimre ültem be, és mint ilyen, az ember óvatosan bánik azokkal a bizonyos elvárásokal). Abszolút elfogulatlan portréja volt ez egy kivételes tehetségnek, jó arányban fűszerezve humorral, drámával, és “száraz” tényekkel. Mindvégig érdekfeszítő, megragadó és tanulságos volt a film, amit a vetítés végeztével a közönség hangos tapssal értékelt. Fontos még megemlíteni Dés László fantasztikus zenéjét, amely szinte észrevétlenül nyitotta meg az utat a füleken keresztül egészen a szívek mélyéig, hogy ott is nyomot hagyjon a nézőkben az alkotás. A vetítés után a rendező, a szakértő, Szöllősi György, és az egyik producer meséltek a fim készítésének mozzanatairól és érdekességeiről. Összegzésként szerintem tökéletesen megfelel, hogy nem bírtam ki, újra elmentem megnézni a Puskás Hungary-t, és többet csak azért nem megyek, mert már nem vetítik.
