Ami Azt Illeti…

AFP Photo

“Elstartolt Bajkonúrból a következő űrturista. Guy Laliberte, a világhírű Cirque de Soleil cirkusz alapítója 35 millió dollárt fizetett a pár napos űrkalandért, de megéri neki. Fontos küldetése ugyanis, hogy felhívja az emberiség figyelmét a tiszta víz fontosságára. Az űrsiklón tartja majd művészi előadását, melyet mindenki nyomon követhet az interneten.” (origo.hu)

Nehéz erre szavakat találni. Én nem tudom pontosan, mennyi élelmet lehetne vásárolni Kenya egész rászoruló lakosságának több éven keresztül ebből a 35 millió dollárból, de biztos vagyok benne, hogy nagy pozitív változást eredményzne az összeg ilyen célú befektetése. Mellesleg az, hogy valaki, akármennyire is hatalmas művész bohóckodik az űrben két órán keresztül, semmi hatással nem lesz az emberiségre, az tuti, még akkor sem, ha valóban valami ötletessel áll elő az illető. Egyébként pedig lehet, hogy akkor is hasznosabb dologra költené a pénzét Mr. Laliberté, ha egy olyan szervezetnek ajánlaná fel, amelyik rászoruló családoknak biztosít számítógépeket és internetkapcsolatot. Ilyen módon legközelebb, mikor készen áll a következő 35 milliója elszórására, legalább már többen lesznek képesek megcsodálni az ő fantasztikus performance-át.

Tegnap este az interneten szörfözgetve bukkantam rá egy cikkre, amelyben a Princeton Egyetem egyik tanárát, bizonyos Peter Singert idézik. Ez után a bevezető után valószínű, hogy minden olvasó valami magvas gondolatot feltételez, már csak azért is, mert az illető nem akárhol oktatja hallgatók százait, ráadásul nemzetközi viszonylatban is hozzáférheetőek elméletei (lásd, nekem is sikerült megtalálni az urat az interneten).

Sajnálattal kell azonban közölnöm, hogy szó sincs hatalmas bölcsességről, világrengető felfedezésről, amikor a Peter Singer nevet említjük. Legalábbis az abortusz témájában nem. Ezzel kapcsolatban fejtette ki ugyanis véleményét a professzor egy interjú során, gondolatai, amik kommentárért sírnak, a következők: álláspontja szerint, az abortusz a gyermek megszületése után 28 (!!!) nappal is elvégezhető. Addig ugyanis nem tekinthető teljes jogú előnek a csecsemő. Állítását azzal támasztja alá Mr. Singer, hogy míg a csecsemő életének ezen szakaszában az érzékelés, és az ingerekre való reakció tekintetében igen fejletlen, addig a hasonló korú patkányok, csirkék és disznók már képesek sajátmaguk megvédelmezésére, ezáltal tehát tudatos élőlények az adott korú csecsemőkkel  szemben.

Na, akkor álljunk meg egy pillanatra, és próbáljunk meg okosan gondolkodni. Ha csupán abból indulunk ki, hogy egy patkánynak milyen értelmi szintet kell megütnie, és ennek elérésére mennyi idő elég, máris rádöbbenünk, hogy mekkora (ha már az állatok és emberek összehasonlításánal járunk) baromság, amit a professzor úr állít. Gondoljunk csak bele! Mennyivel hosszabb idő szükséges egy luxushajó felépítésére összehasonlítva azzal az időbefektetéssel, amit egy ladik megépítése kíván meg! Ahhoz hogy egy komplex “szerkezet” (esetünkben az emberi tudat) megépüljön, kifejlődjön, sokkal több folyamatnak kell lezajlani, mint egy kevésbé komplex szerkezet kialakulásának esetében. A patkányok bár lehetnek szuperintelligens lények, az ember értelmi és érzelmi képességeihez mérten az ő hasonló képességeik egy porszemnél is kisebbek. Hogy mondhatja hát egy természettudós (!), hogy csak azért meg lehet gyilkolni egy gyereket, mert életének egy adott időpontjában kevésbé életképes mint egy patkány? Ráadásul a nagy feltalálók sem voltak még zsenik 28 napos korukban, mégsem érdemeltek büntetlen lemészárlást. Egyébként pedig kíváncsi lennék, hogy a szuperpatkányok, csirkék és disznók mikor találták volna fel bizonyos vírusok ellenszerét, és mikor vezettek volna be környezetvédelmi reformokat az életképtelen, de később zsenivé váló 28 naposak helyett.

Az abortusz mellesleg, akárhogy is nézzük, gyilkolás. Ez a kérdés is komplex persze, mert a nemi erőszak következtében megfogant magzat jogilag, míg az anya életét vszélyeztető magzat elvetetése mind jogilag, mind pedig erkölcsileg is más elbírálás alá eshet mint a más okokból történő abortusz, de ami a legfontosabb alapelv kell, hogy legyen minden esetben, az az élet védelme. Hihetetlen, de igaz, 2009-re ott tartunk, hogy évente 50 millió abortuszt végeznek el a világon. Többségüket csak azért, mert “dugni jó volt, a következményeket viszont nem szívesen vállaljuk.” Hogy lehet ilyet tenni? Hogy válhat emberekből hidegvérű gyilkos, és hogyan takarózhatnak ezek az emberek bármivel is, hogy elhessegessék a felelősséget, és hogy küzdhetnek azért, hogy a tetteiknek ne legyenek jogi következményeik?

Na ezen lenne jó nagyon elgondolkozni, és tenni valamit annak érdekében, hogy az a bizonyos 50 millió , ha nullára nem is de legalábbis radikálisan csökkenjen le amennyire csak lehet.