Ma Amerikai Irodalom szemináriumon én voltam a soros “témabevezető”, amely feladatomat egy kb. 15 perces prezentáció formájában el is végeztem. William Faulkner-t kellett bemutatnom, és röviden a modernizmust, amivel bár voltak nehézségeim a felkészülés során, de végül, amikorra kellett, összeállt a dolog.
Nem tudom, Faulkner mennyire ismert Magyarországon az egyetemek angol szakjainak berkein kívül, de jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki hajlandó egy kicsit jobban elmélyülni az irodalomban, mint amennyire általában szokott, hiszen Faulknert érteni és élvezni csak bizonyos mértékű utánaolvasás után lehet.
Abból kifolyólag, hogy modernista szerzőről beszélünk egyértelmű a nehezen érthetőség, A hang és a téboly című művének első fejezetét például egy szellemi fogyatékos narrálja, aki csak az érzéseit képes felfogni, melyeket nem tud társítani az azokat kiváltó jelenségekkel, cselekvésekkel. Mivel mégis ő az elbeszélő (bár beszélni képtelen), azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gondolataiba látunk bele az első fejezet sorait olvasva, ami nagyon különleges, és egyben ijesztő élmény. Számára nem létezik múlt és jövő, csak örök jelen, az emlékei elevenen élnek a gondolataiban, és rájuk emlékezve újraéli a múlt eseményeit, amelyek éppen ebből következően lesznek örök jelenné számára. Kedvenc időtöltése, hogy a tüzet bámulja, és a testvérével, Caddy-vel való együttlét, akinek az illatát az esőéhez hasonlítja. Bár nem közölnek vele a család életével kapcsolatos eseményeket, mindig megérzi ha valami történik, érzi a “hűtlenséget”, a közelgő elválást és a halált.
A következő fejezetekben, mint az elsőben is, más elbeszélők gondolataiban is megjelenik az időfelfogás kérdése, de ezen kívül a tradíciók követésének nehézségei, egy család szétesésének okai, a halál és az élet értelme, és egymáshoz való viszonya is.
Oldalakat lehetne még írni a műről, amit én most nem teszek meg, remélem ízelítőül az előző bekezdés is tökéletesen elég, a lényeg, hogy ha a kedves Blogolvasók kedve úgy tartja, ragadjanak magukhoz egy Faulkner kötetett, és harcolják keresztül rajta magukat, mert ilyet még tuti nem pipáltak:).
